Vár
Kicsit égeti a szám a kávé, szívom rá kapkodva a hideg levegőt, hátha szűnik. Már régóta reggel van, órák óta ébren várok, hogy teljen. Várok. Most leginkább ez a szó határoz meg. Bizonytalan várakozás. Tétlen tehetetlenség. Egész napon átfeszülő nyomott várakozás. Olykor dühös csapkodás, olykor nyüszítő magamba roskadás. Már régen nem vagyok én magam,… Tovább »